Bevezető: miért életveszélyes állapot a hőguta
A nyári kánikula beköszöntével a közösségi médiát és a híradásokat elárasztják a figyelmeztetések: ne hagyjuk a kutyát az autóban, vigyázzunk a mancsokra a forró aszfalton, és biztosítsunk elegendő vizet. Bár ezek a tanácsok elcsépeltnek tűnhetnek, a valóság az, hogy a hőguta kutyáknál az egyik leggyakoribb oka a megelőzhető elhalálozásoknak a nyári időszakban. Gazdiként fontos megértenünk, hogy a hőguta nem egy egyszerű „kimelegedés”, amiből egy kis pihenéssel fel lehet épülni. Ez egy olyan kritikus egészségügyi állapot, amely során a kutya belső testhőmérséklete olyan magasra emelkedik, hogy a szervezet saját hőszabályozó mechanizmusai teljesen csődöt mondanak. Ez a folyamat pedig sokkal gyorsabban zajlik le, mint azt a legtöbb kezdő gazdi gondolná.
Amikor a kutya testhőmérséklete eléri a kritikus szintet, a szervezetében drasztikus változások indulnak be. A sejtek szintjén a fehérjék elkezdenek károsodni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a tojásfehérje megsül a serpenyőben. Ez a hasonlat bár ijesztő, pontosan leírja, mi történik az állat belső szerveivel. A máj, a vesék és az agy sejtjei elhalnak, a vér sűrűvé válik, a keringés pedig összeomlik. Ezért mondjuk azt, hogy a hőguta életveszélyes állapot: ha nem avatkozunk be perceken belül, a károsodás visszafordíthatatlanná válik, és az állat élete nem menthető meg. A felelős kutyatartás alapköve, hogy ne csak szeressük kedvencünket, hanem ismerjük azokat a veszélyforrásokat is, amelyek a természetes környezetéből adódnak.
Miért nyáron a leggyakoribb, de nem csak akkor fordul elő?
Természetesen a statisztikák azt mutatják, hogy a hőguta kutyáknál leggyakrabban a forró nyári hónapokban, júliusban és augusztusban fordul elő. Ilyenkor a környezeti hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok felett marad, és az éjszakák sem hoznak elegendő lehűlést ahhoz, hogy a kutyák szervezete regenerálódni tudjon. A tűző nap, a betonból és falakból sugárzó hő, valamint a gyakran társuló magas páratartalom együttesen alkotnak olyan koktélt, amelyben a kutyák hűtőrendszere egyszerűen feladja a harcot.
Azonban óriási hiba lenne azt hinni, hogy csak a kánikula jelent veszélyt. A hőguta valójában bármikor bekövetkezhet, amikor a kutya hőtermelése és a környezeti hőmérséklet együttesen meghaladja az állat hőleadó képességét. Gondoljunk csak egy késő tavaszi napra, amikor a hőmérséklet ugyan csak 22-23 fok, de a napon parkoló autó belseje percek alatt 40 fok fölé melegszik. Vagy ott vannak a fülledt, párás napok, amikor a levegő annyira telített nedvességgel, hogy a kutya lihegése hatástalanná válik, mert a párolgás – ami a hűtésének alapja – nem tud végbemenni.
Sőt, a fizikai megterhelés is kiválthatja ezt az állapotot hűvösebb időben is. Egy intenzív agility edzés, egy hosszú futás a gazdival az erdőben, vagy egy kimerítő játék a kutyaparkban olyan belső hőtermeléssel jár, amit a kutya szervezete nem mindig tud ellensúlyozni. Ha az állat izgalmi állapotban van, a stresszhormonok is emelik a testhőmérsékletet, így a „lelki” tényezők is hozzájárulhatnak a bajhoz. Ezért fontos, hogy ne csak a hőmérőt nézzük, hanem figyeljük a kutya viselkedését és a környezeti körülmények összességét.
A megelőzés egyik kulcsa a megfelelő táplálás és hidratálás. A folyadékpótlás kutyáknál kiemelten fontos, hiszen a víz az alapja minden hűtési folyamatnak. Egy dehidratált kutya sokkal hamarabb kap hőgutát, mint az, akinek a szervezete megfelelően fel van töltve vízzel. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a környezetváltozás vagy a hirtelen jött meleg hullám is megviseli őket. Ha például egy hűvösebb éghajlatról utazunk a tengerpartra, a kutyának hetekre van szüksége az akklimatizálódáshoz.
A kezdő gazdik számára sokszor meglepő, hogy a kutyák mennyivel érzékenyebbek a melegre, mint mi. Míg mi egy vékony pólóban jól érezzük magunkat a napsütésben, a kutyán ott van a bundája, és nem képes az egész testfelületén izzadni. Ez a biológiai különbség az, ami miatt a hőguta megelőzése kutyáknál nem csupán opció, hanem kötelező feladat minden tulajdonos számára. Ha megértjük a folyamat súlyosságát és az időfaktor jelentőségét, sokkal tudatosabban fogunk figyelni az árulkodó jelekre.
Mi az a hőguta kutyáknál, és hogyan alakul ki?
A hőguta fogalmának megértéséhez először tisztáznunk kell, mi a különbség a láz és a hipertermia között. Amikor a kutya beteg és lázas, a szervezete szándékosan emeli meg a hőmérsékletét, hogy legyőzze a kórokozókat – ez egy belsőleg szabályozott folyamat. Ezzel szemben a hőguta kutyáknál egy külső tényezők okozta állapot, ahol a test hőszabályozása felmondja a szolgálatot. Egyszerűen fogalmazva: a kutya több hőt termel vagy vesz fel a környezetéből, mint amennyitől meg tud szabadulni.
A folyamat során a belső maghőmérséklet drasztikusan emelkedni kezd. Egy egészséges eb alapvetően 38,3 és 39,2 Celsius-fok közötti tartományban „üzemel”. Amikor ez az érték eléri a 40 fokot, már kimerültségről beszélünk, de 41 fok felett már megkezdődik a sejtek és szövetek közvetlen károsodása. Ez azért rendkívül veszélyes, mert a kutyák sejtjei nem tolerálják ezt az extrém hőt; a sejtfalak áteresztővé válnak, az enzimek, amelyek az életben maradáshoz szükséges kémiai reakciókat irányítják, elkezdenek tönkremenni. Ez egy olyan láncreakciót indít el, amely során a keringési rendszer összeomlik, és a vér besűrűsödése miatt apró vérrögök keletkezhetnek az erekben, elzárva a létfontosságú szervek vérellátását.
A kutya hőszabályozásának sajátosságai
Ahhoz, hogy megértsük, miért alakul ki ilyen könnyen ez az állapot, látnunk kell, mennyire másképp „hűtik” magukat a kutyák, mint mi. Az emberi test egyik legzseniálisabb találmánya az izzadás. Amikor melegünk van, a bőrünkön keresztül vizet választunk ki, ami a párolgás során hőt von el a testünktől. Ez a módszer rendkívül hatékony, mert szinte a teljes bőrfelületünk hűtőradiátorként funkcionál.
A kutyák ezzel szemben egy biológiai hátrányból indulnak. Nekik nincsenek az egész testen elszórt verejtékmirigyeik. Kizárólag a tappancsaik párnáin taláható néhány mirigy, de ezek felülete annyira kicsi, hogy a hőszabályozás szempontjából szinte elhanyagolhatóak. A kutyák fő „hűtőberendezése” a szájukban található. A lihegés során a nyelvükről, a szájpadról és a légutak nedves nyálkahártyájáról párologtatják el a nedvességet. Ez a folyamat hűti le a nyálkahártya alatti erekben keringő vért, ami aztán visszatérve a testbe, hűti a belső szerveket is.
Ez a mechanizmus azonban több sebből vérzik. Egyrészt a lihegés maga is izommunka, ami hőt termel – tehát a kutya energiát éget el azért, hogy hűtse magát, ami egy bizonyos ponton túl már több hőt termel, mint amennyit lead. Másrészt, ha a levegő páratartalma magas, a párolgás lelassul vagy teljesen leáll. Ebben az esetben a kutya liheghet bármilyen hevesen, a hűtőhatás elmarad. Ezért van az, hogy egy fülledt, eső utáni meleg délutánon sokkal hamarabb bekövetkezik a baj, mint egy száraz, szeles napon.
Miért veszélyesebb a meleg a kutyákra, mint az emberekre?
Sok kezdő gazdi követi el azt a hibát, hogy saját hőérzetéből indul ki. „Én még jól érzem magam egy szál pólóban, biztosan a kutyának sincs melege” – gondolják sokan. De ez egy veszélyes tévhit. Gondoljunk bele: a kutya egész testét szőrzet borítja. Még a rövid szőrű fajtáknak is van egy hőszigetelő rétegük, ami megnehezíti a testfelszín hűlését. A hosszú vagy sötét szőrű kutyák pedig valóságos napkollektorként gyűjtik be a hőt.
Emellett ott van a magasságbeli különbség is. Mi, emberek, a talajtól 1,5–2 méteres magasságban lévő levegőt lélegezzük be, ami a légmozgás miatt hűvösebb lehet. A kutyák orra és teste viszont alig 20–50 centiméterre van a földtől. Nyáron az aszfalt vagy a sötét földfelület akár 60-70 fokra is felhevülhet. Ez a felület nemcsak a kutyák tappancsát égeti meg pillanatok alatt, hanem közvetlenül sugározza a forróságot az állat hasára és mellkasára, ahol a legvékonyabb a szőrzet és a legérzékenyebbek a belső szervek. A kutya tehát egy forró „hősugárzó” felett sétál, miközben a saját bundája bent tartja a meleget.
A kutyák ráadásul nem tudják levenni a bundájukat, és nem tudnak szólni, ha szomjasak vagy ha úgy érzik, mindjárt elájulnak. Gyakran a gazdi iránti hűségük vezeti őket a bajba: ha a gazdi futni megy vagy labdázik velük, ők mennek, amíg bírják, mert a játékösztönük erősebb az önfenntartásuknál. Amikor a kutya túlmelegedés jelei láthatóvá válnak, az állat belső rendszerei már sokszor a végsőkig feszültek.
Milyen körülmények vezethetnek hőgutához?
A legnyilvánvalóbb ok a közvetlen napsugárzás és a magas hőmérséklet, de a lista ennél sokkal hosszabb. A leggyakoribb és egyben legszomorúbb eset az autóban hagyott kutya. Sokan csak „beugranak a boltba öt percre”, és résnyire lehúzzák az ablakot. Ez azonban semmit nem ér. Egy autó belseje 25 fokos külső hőmérséklet mellett 10 perc alatt 37 fokra, fél óra alatt pedig 48 fokra melegszik fel. Lehúzott ablak mellett is megáll a levegő, az üvegfelületek pedig felerősítik a nap sugarait, így az autó gyakorlatilag egy sütővé válik.
Egy másik gyakori ok a fizikai megerőltetés rossz időzítése. A déli órákban történő sétáltatás, a betonon való futtatás vagy a tűző napon végzett kiképzés mind-mind kritikus tényezők. A szervezet ilyenkor nem tudja elég gyorsan leadni a mozgás közben termelt extra hőt. De a környezeti tényezők is szerepet játszanak: egy olyan kennel, ahol nincs árnyék, vagy ahol a kutya nem tud elhúzódni a forró falak mellől, ugyanúgy veszélyes lehet.
Az elzárt, rosszul szellőző helyiségek is kockázatot jelentenek. Egy fülledt lakás vagy egy üvegezett terasz, ahol nincs légmozgás, hamar csapdává válhat. Fontos megérteni, hogy a víz hiánya katalizátorként működik. A folyadékpótlás kutyáknál elengedhetetlen, mert ha a szervezet dehidratált, a nyálkahártyák kiszáradnak, és a lihegés hatásfoka tovább romlik. Ha nincs miből párologtatni, nincs hűtés sem.
A kutya lihegés melegben veszélyes szintet érhet el akkor is, ha az állat stresszes vagy izgatott. Egy félős kutya, akit kiteszünk a melegnek és közben valamilyen zajjal (például tűzijátékkal vagy építkezéssel) stresszelünk, sokkal hamarabb összeomlik, mert a stressz hatására megemelkedett pulzus és vérnyomás tovább fűti a testet.
Gazdiként tehát látnunk kell, hogy a hőguta kutyáknál egy komplex folyamat eredője. Nem csak a napfény a hibás, hanem a környezet, az aktivitás és a biológiai korlátok szerencsétlen találkozása. A hőguta megelőzése kutyáknál ott kezdődik, hogy felismerjük: kedvencünk hűtőrendszere sokkal sérülékenyebb, mint a miénk, és nekünk kell gondoskodnunk a biztonságos körülményekről. Ha bármilyen gyanús jelet észlelünk, például a kutya nem akar mozogni vagy furcsán vörös az ínye, azonnal álljunk meg. Érdemes elolvasni a mikor kell állatorvoshoz vinni a kutyát útmutatónkat, hogy tisztában legyünk az egyéb vészjelekkel is.
Tájékozódhatsz továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján is, ahol gyakran tesznek közzé felhívásokat a felelős állattartással és a nyári veszélyekkel kapcsolatban. A tudásunk és az éberségünk az állat egyetlen esélye a túlélésre a legforróbb napokon.
A hőguta tünetei kutyáknál
A hőguta felismerése az egyik legfontosabb feladat, amivel egy gazdi szembesülhet a nyári hónapokban. Sokan azt hiszik, hogy a baj hirtelen, derült égből villámcsapásként érkezik, de a valóság az, hogy a szervezet küld jeleket, mielőtt az összeomlás bekövetkezne. A hőguta kutya tünetei egyfajta skálán mozognak: az enyhe diszkomfort érzettől indulva a súlyos szervi elégtelenségig vezetnek. Minél korábban avatkozunk be, annál nagyobb az esély arra, hogy kedvencünk maradandó károsodás nélkül vészeli át a kalandot. Kezdő gazdiként érdemes megtanulni „olvasni” a kutyánk testbeszédéből, mert a lihegés és a pihenés között is van különbség.
Enyhébb tünetek – erős lihegés, nyugtalanság
Az első fázisban a kutya túlmelegedés jelei még összetéveszthetők a normális fáradtsággal, de ha figyelmesek vagyunk, észrevesszük a különbséget. A legelső és legnyilvánvalóbb jel a szokatlanul heves, kontrollálhatatlannak tűnő lihegés. Ilyenkor a kutya nyelve messzire kilóg, a vége gyakran kiszélesedik (kanál alakot ölt), hogy minél nagyobb felületen párologtasson. Ez a fajta kutya lihegés melegben veszélyes lehet, ha az állat az árnyékba vonulva, tíz-tizenöt perc pihenés után sem tud megnyugodni.
A lihegést gyakran kíséri egyfajta belső nyugtalanság. A kutya nem találja a helyét: feláll, odébb fekszik, keresi a hűvösebb felületeket, például a követ vagy a csempét. A tekintete zavarttá válhat, és előfordulhat, hogy nem reagál a nevére olyan élénken, mint máskor. Ebben a szakaszban a szájnyálkahártya és az íny színe élénkvörösre vált, mivel a szervezet próbálja a vért a perifériákra pumpálni a hűtés érdekében. Ha ilyenkor megérintjük a kutya fülét vagy a hasát, érezhetően forróbbnak fogjuk találni a megszokottnál. Fontos tudni, hogy a folyadékpótlás kutyáknál ekkor még sokat segíthet, de a hűtést már el kell kezdeni.
Súlyos tünetek – levertség, hányás, koordinációs zavar
Ha a gazdi nem észleli az első jeleket, vagy nem tudja megváltoztatni a környezeti tényezőket, a folyamat a második, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ekkor a kutya testhőmérséklete már 40 fok fölé emelkedik. A korábbi nyugtalanságot hirtelen fellépő levertség és gyengeség váltja fel. Az állat mozgása bizonytalanná válik, imbolyog, vagy akár a lábai is szétcsúszhatnak a sima felületen. Ez a koordinációs zavar (ataxia) már az idegrendszer érintettségét jelzi.
Ebben a fázisban gyakran jelentkezik hányás vagy sűrű, véres hasmenés. Ez azért rendkívül kritikus, mert a folyadékvesztés tovább rontja a szervezet esélyeit a hűtésre, és felgyorsítja a sokkos állapot kialakulását. A kutya nyála ilyenkor már nem híg, hanem sűrű, ragadós, fehéres hab formájában jelenhet meg a száj szélén. Az íny színe az élénkvörösből átválthat egy sötétebb, lilás árnyalatba, ami a vér oxigénszintjének csökkenését mutatja. Ha a kutyád nem akar felállni, vagy ha feláll, de láthatóan nincs tisztában a környezetével, azonnal cselekedned kell. Ne feledd, a mikor kell állatorvoshoz vinni a kutyát kérdésre ebben a pillanatban az a válasz, hogy „azonnal”.
Életveszélyes jelek – ájulás, görcsroham, eszméletvesztés
A harmadik szakasz már a szervezet teljes összeomlását jelenti. Amikor a belső hőmérséklet eléri a 41-42 Celsius-fokot, a sejtek falai elkezdenek károsodni, és megindul a belső szervek leállása. A kutya ilyenkor már elveszítheti az eszméletét, vagy súlyos, rángatózó görcsrohamok jelentkezhetnek nála, amelyek az epilepsziához hasonlítanak. Ez az agy túlhevülésének és az oxigénhiánynak a közvetlen következménye.
Az íny színe ebben a stádiumban már sápadt vagy szürkés, ami a keringési sokk egyértelmű jele. Előfordulhat, hogy apró, vörös pöttyök (petechiák) jelennek meg a bőrön vagy a szájüregben, ami a véralvadási rendszer felborulását és a belső vérzések megindulását jelzi. Ilyenkor az állat már nem reagál semmilyen ingerre, a légzése pedig felületessé és szaggatottá válik. Ez az az állapot, ahol minden egyes perc, amit késlekedünk, drasztikusan csökkenti a túlélés esélyeit. A hőguta kutyáknál ekkor már nem csak egy egészségügyi probléma, hanem egy folyamatban lévő tragédia.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem minden kutya mutatja ugyanazokat a tüneteket ugyanolyan sorrendben. Vannak olyan állatok, amelyek szinte az utolsó pillanatig próbálják tartani magukat, majd hirtelen esnek össze. Ezért a gazdi felelőssége, hogy ne csak a drasztikus jelekre várjon, hanem a legkisebb viselkedésbeli változásra is reagáljon. Ha például egy játékos kutya hirtelen érdektelenné válik a labda iránt a melegben, vagy ha a sétát magától félbeszakítja és leül, ne kényszerítsük tovább!
Sok esetben a gazdik hajlamosak alábecsülni a helyzetet, mondván: „csak egy kicsit elfáradt a melegben”. Azonban a fáradtság és a hőguta közötti határvonal vékony és csalóka. Míg egy fáradt kutya tíz perc pihenés és ivás után újra aktív, a hőgutás kutya állapota az árnyékban is romolhat, ha a belső hője nem tud távozni. Érdemes tájékozódni külső, szakmai forrásokból is, mint például az Amerikai Állatvédelmi Társaság (ASPCA) útmutatói, ahol részletesen leírják a sürgősségi esetek kezelését.
Összefoglalva: a tünetek felismerése a figyelemmel kezdődik. Legyen gyanús a túl vörös íny, a kanál alakú nyelv, a sűrű nyál és a koordináció hiánya. Ha a mit tegyünk ha hőgutát kap a kutya kérdés felmerül a fejedben, mert látod ezeket a jeleket, ne habozz! A korai szakaszban megkezdett hűtés és az azonnali szakorvosi segítség az egyetlen módja annak, hogy kedvenced újra a régi lehessen. A következő fejezetben pontosan átvesszük, mi az az elsősegélynyújtási protokoll, amivel stabilizálhatod a kutyád állapotát, amíg eljuttatod az orvoshoz. Ne feledd, a tudatosság életet ment!
Mit tegyünk azonnal, ha hőgutára gyanakszunk? (elsősegély)
Amikor felmerül a gyanú, hogy a baj megtörtént, a legfontosabb szabály: őrizd meg a hidegvéredet! A pánikba esett gazdi kapkodni kezd, ami felesleges időveszteséggel jár, és akár rossz döntésekhez is vezethet. A hőguta elsősegély kutyának nem az állatorvosi rendelőben, hanem ott kezdődik, ahol felismerted a tüneteket. Minden egyes másodperc, amíg a kutya teste 40 fok felett marad, növeli a maradandó szervi károsodás esélyét. Ezért az elsősegélynyújtást azonnal, helyben meg kell kezdeni, még mielőtt az autóba tennéd az állatot.
A kutya azonnali hűtése – hogyan és mivel szabad?
Az elsődleges cél a testhőmérséklet biztonságos, de határozott csökkentése. Azonnal vidd a kutyát hűvös, árnyékos helyre. Ha lakásban vagy, kapcsold be a légkondicionálót vagy irányíts rá egy ventilátort. Ha a szabadban vagy, keress egy sűrű lombú fát, vagy vidd be egy kőépületbe, ahol jár a levegő.
A hűtés leghatékonyabb módja a víz használata, de itt nagyon fontos a technika. Használj langyos vagy szobahőmérsékletű vizet! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy jéghideg vízzel sokkolják az állatot, de ez életveszélyes lehet (erről később részletesen írunk). Locsold le a kutya testét, különös tekintettel a has aljára, a hónaljra, a nyak területére és a lágyékra. Itt futnak a nagy erek a felszín közelében, így a véráramon keresztül a belső szerveket is gyorsabban tudod hűteni.
Ha van rá lehetőséged, tegyél nedves törölközőket ezekre a területekre, de ne takard le teljesen a kutyát! A nedves textília hamar átmelegszik a kutya testétől, és ha rajta hagyod, hőszigetelő rétegként kezd működni, ami visszatartja a meleget. A törölközőket folyamatosan cseréld, vagy locsold rájuk az újabb adag hűvös vizet. A hűtés mellé mindenképpen biztosíts légmozgást; a vizes szőrt érő szél (akár egy újsággal való legyezés is) segíti a párolgást, ami a leghatékonyabb hőelvonási módszer.
Mit tilos tenni hőguta esetén
A jó szándék néha többet árt, mint használ, ha téves információkon alapul. Vannak bizonyos dolgok, amiket szigorúan tilos megtenni, ha a mit tegyünk ha hőgutát kap a kutya kérdésre keresed a választ.
NE használj jeget vagy jégkását! Bár logikusnak tűnhet, hogy a legvégső eszközzel hűtsük a forró testet, a jég sokkot okoz. A hirtelen hideg hatására a bőr alatti hajszálerek összehúzódnak (vazokonstrikció), ami egyfajta gátat képez: a belső hőség nem tud kijutni a perifériákra, így a maghőmérséklet tovább emelkedhet, miközben a bőr felszíne már hideg. Emellett a jég szívritmuszavart és remegést is kiválthat, ami további hőt termel.
NE erőltesd a vízivást! Ha a kutya eszméletlen vagy kábult, ne próbálj vizet önteni a torkába, mert könnyen félrenyelhet, ami tüdőgyulladáshoz vagy fulladáshoz vezethet. Csak akkor kínáld vízzel, ha biztosan tud nyelni, és ő maga is kéri.
NE takard le vizes lepedővel tartósan! Ahogy említettük, a lepedő alatti párás meleg (dunszthatás) tovább fűti az állatot. Mindig hagyd, hogy a levegő érje a nedves bőrt.
Mikor kell azonnal állatorvoshoz fordulni?
A válasz rövid: Mindig, minden esetben. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy amikor az otthoni hűtés után a kutya kicsit élénkebb lesz, megnyugszanak, és úgy gondolják, túlvannak a nehezén. Ez egy végzetes tévedés lehet. A hőguta alattomos folyamatokat indít el: a belső szervek (különösen a vese és a máj) károsodása sokszor csak órákkal vagy napokkal később mutatkozik meg.
Akkor is hívj orvost, ha a kutya látszólag jól van! Az állatorvos infúziós terápiával segít a vér besűrűsödésének megakadályozásában, támogatja a keringést, és ha kell, oxigént ad az állatnak. Fontos, hogy útközben is folytasd a hűtést: nyisd ki az autó összes ablakát, vagy kapcsold fel a klímát maximumra, és tarts nedves kendőket a kutyán.
A szakszerű segítség azért is elengedhetetlen, mert a hőguta gyakran okoz véralvadási zavarokat (DIC), aminek a jeleit a gazdi szabad szemmel nem látja, de az orvos a laborvizsgálatokból azonnal észleli. Ha a kutya testhőmérséklete a hűtés hatására 39,5 fokra csökkent, hagyd abba a drasztikus hűtést, mert a test hőmérséklete tehetetlenségéből adódóan tovább fog zuhanni, és fennáll a túlhűtés (hipotermia) veszélye.
A hűtés és az orvoshoz jutás közötti időben próbáld megnyugtatni az állatot. A stressz emeli a pulzust és a testhőt, így a te higgadtságod közvetlenül hozzájárul a kutya állapotának stabilizálásához. Ne feledd, a folyadékpótlás kutyáknál a rehabilitáció során is fontos lesz, de az első percekben a külső hűtés az elsődleges.
Érdemes előre elmenteni a telefonodba a legközelebbi, éjjel-nappal nyitva tartó állatkórház számát, hogy éles helyzetben ne a keresővel kelljen bajlódnod. Ha további szakmai tanácsokra van szükséged az elsősegélynyújtásról, látogass el a Magyar Állatorvosi Kamara (MAOK) lakossági tájékoztató oldalára, ahol hiteles információkat találhatsz.
Az elsősegély célja tehát nem a gyógyítás, hanem az életben tartás. A te feladatod a „tűzoltás”, az állatorvosé pedig a károk felmérése és a szakszerű helyreállítás. A következő fejezetben megnézzük, melyek azok a tipikus hibák, amiket még a leggondosabb gazdik is elkövetnek, és hogyan kerülheted el őket.
Gyakori hibák hőguta esetén
Még a legodaadóbb gazdik is követhetnek el hibákat a pánikhelyzetben, különösen, ha elavult információkra támaszkodnak. A hőguta kutyáknál egy olyan állapot, ahol a jó szándékú, de szakszerűtlen beavatkozás súlyosbíthatja a bajt. Az első és leggyakoribb hiba a jeges víz használata, amiről már ejtettünk szót, de érdemes mélyebben megérteni a mögötte rejlő élettani folyamatokat. Amikor a kutya teste forró, a bőr felszíni erei tágult állapotban vannak, hogy próbálják leadni a hőt. Ha hirtelen jéggel vagy fagypont közeli vízzel érintkeznek, az erek azonnal összeszűkülnek. Ez egyfajta „termikus gátat” képez: a hőség beszorul a test belsejébe, a maghőmérséklet pedig tovább emelkedik, miközben a gazdi azt hiszi, hűti az állatot, mert a bőre hideg tapintású.
A másik kritikus hiba a „majd elmúlik” vagy a „nézzük meg, hogy van-e kedve játszani” hozzáállás. Sokan úgy gondolják, hogy ha a kutya az árnyékban kicsit megnyugodott, akkor a veszély elhárult. Azonban a hőguta okozta sejtszintű károsodások (például a veseelégtelenség kezdete) nem látszanak azonnal. Ha a gazdi késlekedik az állatorvosi ellátással, értékes órákat veszít el, amikor még meg lehetne előzni a több szervi elégtelenséget. A mit tegyünk ha hőgutát kap a kutya kérdésre az egyetlen helyes válasz a hűtés utáni azonnali orvosi vizit.
Szintén gyakori tévhit, hogy a kutya lelocsolása után egyből autóba kell pattanni és száguldani az orvoshoz. Bár az idő faktor, ha egy forró autóba teszed be a kutyát, ahol nem mozog a levegő, az út során tovább fog romlani az állapota. Az elsősegélyt (hűtést) legalább 10-15 percig végezni kell helyben, és csak akkor elindulni, ha az autó belseje már lehűlt (például járatott klíma mellett), vagy ha biztosítani tudod a folyamatos menetszelet és a vizes borogatást az út alatt is.
Mely kutyák vannak fokozott veszélyben?
Nem minden eb egyformán bírja a gyűrődést, ha a higany szála emelkedik. Vannak bizonyos csoportok, amelyeknél a hőguta megelőzése kutyáknál extra erőfeszítést igényel, mert a szervezetük alapból hátrányból indul a hőszabályozási versenyben.
Rövid orrú (brachycephal) fajták
A mopszok, francia és angol bulldogok, pekingi palotakutyák és boxerek gazdáinak különösen ébernek kell lenniük. Ezeket a fajtákat nevezzük brachycephal, azaz rövidfejű kutyáknak. Mivel az orruk és a felső légutaik anatómiailag módosultak (rövid orrnyílások, túl hosszú lágy szájpadlás), a legfőbb hűtési mechanizmusuk, a lihegés, eleve sokkal kevésbé hatékony. Egy bulldog sokkal több energiát fektet be minden egyes légvételbe, ami extra belső hőt termel. Nekik gyakran már a 25 fok feletti hőmérséklet is komoly megterhelést jelent, és náluk a kutya lihegés melegben veszélyes szintje pillanatok alatt bekövetkezik, akár egy rövid séta során is.
Kölyök és idős kutyák
A kölyökkutyák immunrendszere és hőszabályozó központja még nem fejlődött ki teljesen. Játék közben hajlamosak túlhevülni, mert még nem ismerik a saját határaikat, és a szervezetük nem képes olyan hatékonyan reagálni a hőmérsékletváltozásra. Az idős kutyák ezzel szemben gyakran küzdenek már valamilyen alapbetegséggel – például szív- vagy tüdőproblémákkal –, ami rontja a keringésük hatékonyságét. Egy idős szívbeteg kutya számára a hőség olyan extra terhelés, amit a szíve már nem tud kompenzálni, így náluk a hőguta sokszor szívleállással párosul.
Túlsúlyos vagy beteg kutyák
A zsír hőszigetelő rétegként funkcionál. Egy túlsúlyos kutya teste sokkal nehezebben adja le a belső hőt, ráadásul a plusz súly cipelése miatt az izmai több hőt termelnek mozgás közben. A krónikus betegségekkel (például Cushing-kórral vagy cukorbetegséggel) küzdő állatok szintén az emelt kockázati csoportba tartoznak. Számukra a folyadékpótlás kutyáknál életfontosságú, hiszen a dehidratáció náluk sokkal gyorsabban vezet a keringés összeomlásához.
Hogyan előzhető meg a hőguta kutyáknál?
A legjobb kezelés a megelőzés. Ha betartunk néhány egyszerű szabályt, elkerülhetjük a drámai helyzeteket.
Séta és mozgás helyes időzítése
A nyári hónapokban felejtsük el a déli és kora délutáni nagy sétákat. A kutya igényeit szabjuk a napirendhez: a nagy mozgást, futtatást és játékot időzítsük kora reggelre (6-8 óra között) vagy késő estére, amikor a levegő már lehűlt és az aszfalt sem sugározza a forróságot. Napközben csak egy gyors egészségügyi sétát tartsunk, szigorúan árnyékban vagy füves területen. Mindig teszteld az aszfaltot a tenyereddel: ha 5 másodpercig nem tudod rajta tartani a kezed, akkor a kutya mancsa számára is túl forró!
Árnyék, pihenés, megfelelő folyadék
Mindig biztosítsunk a kutyának hozzáférést hűvös, árnyékos helyhez. Ha a kertben van, ellenőrizzük, hogy a nap mozgásával nem kerül-e az összes árnyékos hely a kerítésen kívülre. A lakásban biztosítsunk ventilátort vagy klímát, de figyeljünk, hogy ne közvetlenül a kutyára fújja a hideg levegőt. A friss, tiszta ivóvíznek mindig rendelkezésre kell állnia. Ne feledd, a melegben a víz hamar megposhadhat vagy felmelegedhet, ezért naponta többször cseréld!
Autóban hagyás veszélyei
Soha, semmilyen körülmények között ne hagyd a kutyát az autóban nyáron, még lehúzott ablaknál sem! Az autó belseje egy üvegház, ahol a hőmérséklet percek alatt emelkedik a halálos tartományba. Ha elintéznivalód van, hagyd otthon a kutyát, vagy keress olyan helyet, ahová beviheted magaddal. Nincs az a gyors bevásárlás, ami megérné kedvenced életét.
Nyári etetés szerepe a megelőzésben
A nagy melegben a kutyák étvágya gyakran csökken, ami természetes. Ne erőltessük az evést a nap legforróbb szakaszában; az etetést is időzítsük a hűvösebb órákra. A nehéz, zsíros ételek emésztése extra hőt termel a szervezetben, ezért nyáron érdemes könnyebben emészthető, magasabb nedvességtartalmú ételeket adni. Ha száraztápot kap, azt is felöntheted egy kis vízzel vagy húslevessel a hidratáció fokozása érdekében. Ha bizonytalan vagy benne, mikor van baj, olvasd el a mikor kell állatorvoshoz vinni a kutyát útmutatónkat.
A felelős gazdi eszköztárában ott kell lennie a tudatosságnak is. Ha strandra mész, vigyél magaddal hordozható itatót és napernyőt a kutyának is. Ha túrázni indultok, tervezd meg az útvonalat úgy, hogy legyen érintett vízpart vagy forrás. A hőguta kutya tünetei sokszor elkerülhetők lettek volna, ha a gazdi előrelátóan tervezi meg a napot.
További hasznos tanácsokért és friss hírekért kövesd a Kutyabarát portált, ahol gyakran olvashatsz a biztonságos nyaralásról és az állatbarát helyekről. Kedvencünk élete a mi kezünkben van – legyünk okos gazdik a kánikulában is!
Ha bizonytalan vagy bármilyen tünet esetén, inkább kérdezz szakembert, és olvasd el a mikor kell állatorvoshoz vinni a kutyát cikkünket a további részletekért. Vigyázzatok egymásra a hőségben is!
About the author
Hasnyálmirigy-gyulladás kutyáknál – tünetek, okok, kezelés és diéta (mit tegyél azonnal?)
Mi az a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) kutyáknál? A gazdik körében az egyik legfélelmetesebb diagnózis a hasnyálmirigy-gyulladás kutyáknál, orvosi nevén a pancreatitis. Nem véletlen az aggodalom, hiszen ez egy olyan állapot, amely az enyhe gyomorrontáshoz hasonló tünetektől kezdve egészen az életveszélyes krízisig terjedhet. Ahhoz, hogy megértsd, mi történik ilyenkor kedvenced szervezetében, először érdemes tisztázni, mi is ez a szerv, és mi a feladata. Mit csinál a hasnyálmirigy, és miért baj, ha begyullad? A hasnyálmirigy egy kicsi, de annál fontosabb mirigyes szerv, amely a gyomor és a vékonybél találkozásánál helyezkedik el. Két fő "munkaköre" van: Inzulintermelés: Szabályozza a vércukorszintet. Emésztőenzimek gyártása: Olyan erős enzimeket termel, amelyek segítenek lebontani a táplálékot (fehérjéket, zsírokat). A probléma ott kezdődik, hogy normális esetben ezek az emésztőenzimek inaktív állapotban távoznak a hasnyálmirigyből, és csak a vékonybélbe érve "ébrednek fel", hogy megkezdjék a munkát. Amikor azonban hasnyálmirigy-gyulladás lép fel, […]
Ehet a kutya joghurtot? – Melyik igen, melyik tilos, és miért nem mindegy
Bevezetés – A joghurt és a kutya: nem minden fehér arany, ami fénylik Sok gazdi számára ismerős a jelenet: reggelizünk, felbontunk egy pohár joghurtot, és abban a pillanatban két csillogó szem szegeződik ránk, a kiskutyánk pedig reménykedve várja, hogy vajon lemaradhat-e az utolsó kanál, vagy legalább a fedő lenyalása. Elsőre azt gondolnánk, mi baj lehetne? Hiszen a joghurt az emberi étrendben az egészség szimbóluma: tele van kalciummal, fehérjével és jótékony baktériumokkal. Azonban mielőtt a táljába borítanánk a maradékot, fontos tisztázni a legfőbb kérdést: ehet a kutya joghurtot anélkül, hogy azzal megterhelnénk a szervezetét? A válasz nem egy egyszerű „igen” vagy „nem”. Bár a kutya alapvetően mindenevő, az emésztőrendszere jelentősen eltér a miénktől, különösen a tejtermékek feldolgozása terén. A gazdik körében tipikus kérdés, hogy „csak egy kanállal baj lehet?”, de a válasz sokszor a részletekben rejlik. Míg egy kanál natúr joghurt […]
Tacskó – jellem, nevelés, egészségügyi problémák és kinek való valójában
A kutya kutyák világában kevés olyan ikonikus és azonnal felismerhető jelenség létezik, mint a tacskó kutya. Legyen szó a városi aszfaltról vagy a vidéki dűlőutakról, ez a rövid lábú, megnyúlt testű kis vadász mindenhol feltűnést kelt. Sokan csak „virslinek” vagy „kolbászkutyának” becézik őket mókás megjelenésük miatt, ám ez a külső egy rendkívül komplex és gyakran félreértett belsőt takar. Ez a cikk azért született, hogy segítsen neked eligazodni a tacskó kutyák izgalmas, olykor kihívásokkal teli, de végtelenül szerethető világában. A tacskó kutya népszerűsége töretlen, sőt, az utóbbi években egyenesen reneszánszát éli. Ennek oka nem csupán a fotogén külseje, hanem az a hihetetlen karakter is, ami beleszorult ebbe a viszonylag kis testbe. Ugyanakkor éppen ez a népszerűség rejti a legnagyobb veszélyt is: sokan pusztán a külleme alapján választják, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, valójában mit is igényel egy ilyen kaliberű eb. A […]
Behívás tanítása nehéz környezetben – hogyan érjük el, hogy kint is hallgasson ránk a kutya?
Behívás tanítása nehéz környezetben – hogyan érjük el, hogy kint is hallgasson ránk a kutya? Sok friss gazdi éli át ugyanazt a frusztráló élményt: a lakás falai között a kedvencük szinte gondolatolvasó. Elég egy halk suttogás, egy apró cuppantás, és a kutyus már ott is terem, csóválva várva a simogatást vagy a falatot. Ilyenkor joggal érezzük úgy, hogy a behívás tanítása sikeres volt, és magabiztosan indulunk el a közeli parkba. Aztán kinyílik a bejárati ajtó, és mintha egy másik kutyát kaptunk volna a póráz végére. A parkba érve a kutya hirtelen „megsüketül”. Hiába kiabáljuk a nevét, hiába lengetjük a kedvenc játékát, őt minden jobban érdekli: egy eldobott pizzaszelet illata, egy távoli fajtárs játéka, vagy egy elsuhanó biciklis látványa. Ez a jelenség nem azért van, mert a kutya makacs vagy buta, hanem mert a behívás tanítása nehéz környezetben teljesen más szintű […]
Kutya mancsvédelem – sérülések, repedezés, forró aszfalt veszélyei
Kutya mancsvédelem: Miért alulértékelt probléma a mancsok védelme? Sok kezdő gazdi ringatja magát abban a tévhitben, hogy a kutyák talppárnái afféle „természetes bakancsok”, amelyek bármilyen felülettel és hőmérséklettel megbirkóznak. Gyakran hallani azt a téves érvet is, hogy a mancsok megedződnek, és a kutya idővel „hozzászokik” a forró aszfalthoz vagy a szúrós törmelékhez. Ez azonban egy rendkívül veszélyes tévhit, ami sok fájdalmas percet okozhat kedvencünknek. Bár a talppárnák valóban strapabíróbbak az emberi talpnál, alapvetően érzékeny, idegvégződésekkel és erekkel gazdagon átszőtt szövetekről van szó, amelyek ugyanúgy képesek az égésre, kiszáradásra és mély, vérző sérülésekre, mint a mi bőrünk. A kutya mancsvédelem kérdése azért marad sokszor háttérben, mert a kutyák hűséges természetükből adódóan az utolsó pillanatig képesek titkolni a fájdalmukat. Csak hogy a gazdi mellett maradhassanak a sétán, képesek sántítás nélkül végigmenni a tűzforró járdán is, miközben a tappancsuk alsó rétegei már komoly […]
Ízületi problémák kutyáknál – tünetek, okok és megelőzés
Bevezetés: A rejtőzködő fájdalom nyomában A kutya az ember legjobb barátja, de van egy tulajdonsága, amely ebben a kapcsolatban gyakran ellenünk – és ellene – dolgozik: a végtelen hűség és a fájdalom elrejtésének ősi ösztöne. Amikor egy gazdi észreveszi, hogy kedvence már nem fut olyan lelkesen a labda után, vagy nehézkesen kel fel a fekhelyéről, gyakran hajlamos az öregedés számlájára írni a változást. Pedig az ízületi problémák kutyáknál nem csupán az idő múlásának természetes velejárói, hanem sokszor súlyos, fájdalmas és kezelést igénylő betegségek, amelyek drasztikusan rontják az életminőséget. Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan nehéz felismerni, ha egy kutya ízületi fájdalom miatt szenved, vissza kell tekintenünk a farkas ősökhöz. A természetben a gyengeség kimutatása egyet jelent a sebezhetőséggel. Egy sántító, fájdalomtól nyüszítő egyed a falka perifériájára szorulhat, vagy prédává válhat. Ez az ösztönös „túlélő üzemmód” a mai napig ott él a […]
Related
Hasnyálmirigy-gyulladás kutyáknál – tünetek, okok, kezelés és diéta (mit tegyél azonnal?)
Mi az a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) kutyáknál? A gazdik körében az egyik legfélelmetesebb diagnózis a hasnyálmirigy-gyulladás kutyáknál, orvosi nevén a pancreatitis. Nem véletlen az aggodalom, hiszen ez egy olyan állapot, amely az enyhe gyomorrontáshoz hasonló tünetektől kezdve egészen az életveszélyes krízisig terjedhet. Ahhoz, hogy megértsd, mi történik ilyenkor kedvenced szervezetében, először érdemes tisztázni, mi is ez a szerv, és mi a feladata. Mit csinál a hasnyálmirigy, és miért baj, ha begyullad? A hasnyálmirigy egy kicsi, de annál fontosabb mirigyes szerv, amely a gyomor és a vékonybél találkozásánál helyezkedik el. Két fő "munkaköre" van: Inzulintermelés: Szabályozza a vércukorszintet. Emésztőenzimek gyártása: Olyan erős enzimeket termel, amelyek segítenek lebontani a táplálékot (fehérjéket, zsírokat). A probléma ott kezdődik, hogy normális esetben ezek az emésztőenzimek inaktív állapotban távoznak a hasnyálmirigyből, és csak a vékonybélbe érve "ébrednek fel", hogy megkezdjék a munkát. Amikor azonban hasnyálmirigy-gyulladás lép fel, […]
Kutya mancsvédelem – sérülések, repedezés, forró aszfalt veszélyei
Kutya mancsvédelem: Miért alulértékelt probléma a mancsok védelme? Sok kezdő gazdi ringatja magát abban a tévhitben, hogy a kutyák talppárnái afféle „természetes bakancsok”, amelyek bármilyen felülettel és hőmérséklettel megbirkóznak. Gyakran hallani azt a téves érvet is, hogy a mancsok megedződnek, és a kutya idővel „hozzászokik” a forró aszfalthoz vagy a szúrós törmelékhez. Ez azonban egy rendkívül veszélyes tévhit, ami sok fájdalmas percet okozhat kedvencünknek. Bár a talppárnák valóban strapabíróbbak az emberi talpnál, alapvetően érzékeny, idegvégződésekkel és erekkel gazdagon átszőtt szövetekről van szó, amelyek ugyanúgy képesek az égésre, kiszáradásra és mély, vérző sérülésekre, mint a mi bőrünk. A kutya mancsvédelem kérdése azért marad sokszor háttérben, mert a kutyák hűséges természetükből adódóan az utolsó pillanatig képesek titkolni a fájdalmukat. Csak hogy a gazdi mellett maradhassanak a sétán, képesek sántítás nélkül végigmenni a tűzforró járdán is, miközben a tappancsuk alsó rétegei már komoly […]
Ízületi problémák kutyáknál – tünetek, okok és megelőzés
Bevezetés: A rejtőzködő fájdalom nyomában A kutya az ember legjobb barátja, de van egy tulajdonsága, amely ebben a kapcsolatban gyakran ellenünk – és ellene – dolgozik: a végtelen hűség és a fájdalom elrejtésének ősi ösztöne. Amikor egy gazdi észreveszi, hogy kedvence már nem fut olyan lelkesen a labda után, vagy nehézkesen kel fel a fekhelyéről, gyakran hajlamos az öregedés számlájára írni a változást. Pedig az ízületi problémák kutyáknál nem csupán az idő múlásának természetes velejárói, hanem sokszor súlyos, fájdalmas és kezelést igénylő betegségek, amelyek drasztikusan rontják az életminőséget. Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan nehéz felismerni, ha egy kutya ízületi fájdalom miatt szenved, vissza kell tekintenünk a farkas ősökhöz. A természetben a gyengeség kimutatása egyet jelent a sebezhetőséggel. Egy sántító, fájdalomtól nyüszítő egyed a falka perifériájára szorulhat, vagy prédává válhat. Ez az ösztönös „túlélő üzemmód” a mai napig ott él a […]
Kutya fogápolás – miért fontos, hogyan tisztítsuk, és milyen problémák alakulhatnak ki?
A kutyatartás az egyik legcsodálatosabb élmény egy ember életében, hiszen egy hűséges társat kapunk, aki feltétel nélkül szeret minket. Azonban ez a barátság nagy felelősséggel is jár. Gazdiként hajlamosak vagyunk nagy hangsúlyt fektetni a legdrágább tápok kiválasztására, a legszebb nyakörvek beszerzésére vagy a leghatékonyabb kullancs elleni védelemre, miközben egy kulcsfontosságú terület felett gyakran elsiklunk: ez pedig a kutya fogápolás. Ha belenézünk kedvencünk szájába, nem csak fehér (vagy sajnos néha már sárgás) fogakat látunk, hanem egy olyan ablakot, amely rálátást enged a kutya általános egészségi állapotára. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a kutya fogápolás az egyik legelhanyagoltabb terület a magyarországi kutyatartási kultúrában. Sokan úgy gondolják, hogy a kutyák fogai „természetes úton” tisztulnak, hiszen a vadon élő farkasok sem használtak fogkefét. Ez azonban egy veszélyes tévhit. A háziasított kutyák étrendje, életmódja és várható élettartama gyökeresen eltér vadon élő őseikétől. Míg egy […]
Hogyan védekezzünk a bolha és kullancsok ellen minden évszakban? Tippek, módszerek, gyakori hibák
Hogyan védekezzünk a bolhák és kullancsok ellen minden évszakban? Sokan abban a hitben élnek, hogy amint lehullanak az első őszi levelek, vagy beköszönt az első fagy, a külső élősködők elleni harc véget ér, és a kullancskiszedő csipeszt el lehet tenni a fiók mélyére tavaszig. Ez azonban az egyik legnagyobb tévhit, amivel gazdiként találkozhatsz. A modern éghajlati változások és az élősködők alkalmazkodóképessége miatt a bolha és kullancs elleni védekezés kutyáknál ma már egy 365 napos feladat. Ebben a cikkben segítünk eligazodni a módszerek között, hogy kedvenced minden évszakban biztonságban lehessen. Miért nem csak nyári probléma a bolha és a kullancs? Régebben talán igaz volt, hogy a kemény fagyok megtizedelték az élősködőket, de manapság az enyhe telek miatt a kullancsok szinte bármikor aktívvá válhatnak, amint a hőmérséklet tartósan 5-7 Celsius-fok fölé emelkedik. Ez azt jelenti, hogy egy napsütötte januári délutánon, egy erdei […]
Védőoltások és féregtelenítés kutyáknál – mikor, miért és milyen gyakran szükséges?
A megelőzés szerepe a kutya hosszú távú egészségében Amikor egy kiskutya a családba kerül, az öröm és a játék mellett azonnal megjelenik a felelősség is. Gazdiként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ne csak akkor keressük fel az állatorvost, amikor már baj van, hanem tegyünk meg mindent a betegségek elkerülése érdekében. A védőoltások és féregtelenítés kutyáknál nem csupán orvosi protokollok, hanem a hosszú, farokcsóválós élet alapkövei. Ebben a bevezetőben alaposan körbejárjuk, miért is léfontosságú a preventív szemlélet. Miért fontosabb a megelőzés, mint a kezelés? Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha a kutya „makkegészségesnek” tűnik, nincs szükség orvosi beavatkozásra. Ez azonban egy veszélyes tévhit. A kutyák ösztönösen titkolják a fájdalmat és a betegség jeleit – ez a túlélési stratégia a vadon élő őseiktől maradt ránk. Mire egy gazdi észreveszi, hogy a kedvence bágyadt vagy étvágytalan, a háttérben gyakran már előrehaladott folyamatok zajlanak. […]
Be the first to leave a comment